Egy védelmező genetikai mechanizmus óvhatja meg az embert a túlzott kávéfogyasztástól, állapították meg a Dél-Ausztráliai Egyetem kutatói, akik szerint a kávéfogyasztási szokások a szív egészségének állapotáról árulkodnak.
Az egyetem, valamint a Dél-Ausztráliai Egészségügyi és Orvostudományi Kutatóintézet (SAHMRI) szakemberei a brit biobank adataira támaszkodva elemezték több mint 390 ezer ember adatait – olvasható a Medicalxpress című orvostudományi hírportálon.
A kutatók megvizsgálták az alanyok kávéfogyasztási szokásait, majd összevetették az adatokat a szisztolés és diasztolés vérnyomásértékekkel, valamint a pulzusszámmal. Az okozati kapcsolatot a mendeli randomizáció technikáját alkalmazva mutatták ki.
Megállapították, hogy a magas vérnyomással, koszorúérgörccsel vagy szabálytalan szívműködéssel küzdő emberek nagyobb valószínűséggel fogyasztottak kevesebb kávét, koffeinmentes változatot vagy kerülték a kávéfogyasztást, mint azok, akik nem küzdöttek ilyen tünetekkel, és arra jutottak, hogy mindezek hátterében a gének állnak.
A vizsgálatot vezető Elina Hyppönen szerint az eredmények azt mutatják, hogy a gének aktívan szabályozzák, hogy az ember mennyi kávét iszik, megakadályozva a túlfogyasztást.
„Az emberek különböző okokból kávéznak, egyesek élénkítőszerként használják, amikor fáradtnak érzik magukat, mások szeretik az ízét vagy épp a napi rutinjuk része” – mondta a professzor. Hozzátette: „amit azonban nem veszünk észre, az az, hogy az emberek tudat alatt szabályozzák a saját maguk számára biztonságos mennyiségű koffeinbevitelt az alapján, hogy milyen magas a vérnyomásuk, ami valószínűleg egy védelmező genetikai mechanizmus eredménye”.
„Vagyis ha valaki nagyon sok kávét iszik, az valószínűleg genetikailag toleránsabb a koffeinnel szemben, mint az, aki kevés kávét fogyaszt. Egy nem kávézó embernél pedig, vagy valakinél, aki koffeinmentes kávés iszik, nagyobb eséllyel jelentkeznek a koffein káros hatásai és hajlamosabb a magas vérnyomásra” – magyarázta Hyppönen.
A magas vérnyomás kockázati tényezője lehet egyebek között az agyi érkatasztrófának, a szívelégtelenségnek és a krónikus vesebetegségnek.
Hyppönen szerint az, hogy az ember mennyi kávét iszik, valószínűleg a szíve egészségi állapotáról árulkodik. A szakember szerint a tanulmány azt mutatja, hogy a génjeink úgy irányítják döntéseinket, hogy védelmezzék a szívünk egészségét.
„Ha a szervezetünk azt mondja nekünk, hogy ne igyuk meg azt a plusz bögre kávét, akkor annak valószínűleg oka van. Hallgassunk a testünkre, jobban össze van hangolva az egészségünkkel, mint azt gondolnánk” – jegyezte meg Hyppönen.
(MTI, fotó: MTI/AP/Keystone/Laurent Gillieron)
Már a drogériai termékekre is kiterjesztette a kormány az árrésstopot; a tisztálkodási szerek ára átlagosan 20-30 százalékkal csökkent, egyes árucikkeknél az 50 százalékot is meghaladta az áresés.
Nem mindennapi történet.
Kiderült, mennyi energiaitalt fogyaszthat egy egészséges felnőtt.
Az egykori lelkész hasonlata kínos helyzetbe hozhat egy régi múltra visszatekintő, hagyományőrző közösséget.
Az eszköz a régi fazekakhoz hasonlít: nem bosszankodva, hanem szeretettel nézzük rajtuk az idő nyomait. Uri Dénes Mihály írása.
Létezhet-e személyes autonómia, ha minden idegsejtünk működését a múlt határozza meg? Hogyan befolyásolja a döntéseinket a hormonháztartásunk, a bélflóránk és a környezet, amelyben családunk generációi a születésünk előtt éltek? A Stanford Egyetem agykutatója szerint az élet egyenletében nincs hely szabad akaratnak.
A legénység mentőcsónakokkal hagyta el a lángoló monstrumot.
Az amerikai elnök még az előző ciklusához képest is bekeményített.
